Fotó: Pinterest
Ἡ ἘλιάΣτὴν κουφάλα σου ἐφώλιασε μελίσσι, Καὶ τὸ κάθε πουλάκι στὸ μεθύσι Ὢ πόσο στὴ θανὴ θὰ σὲ γλυκάνουν, ποὺ σὰ θύμησες μέσα σου πληθαίνουν· |
OlajfaÜregedben méhecske lelt tanyára, S a madárka, ha űzi-hajtja vágya, Ó, szép lesz a halál ebben a táncban, tölt el még egyszer, érzed, csupa szépség, Fordította: Szabó Kálmán |
Hermész a kereskedelem és a jóslás Istene, az Istenek hírnöke, az elhunytak lelkeinek vezetője, egyike a 12 olimposzi Istennek. Hermész Zeusznak a gyermeke, már csecsemő korában látszott, hogy ravasz Isten, és nagy zsivány lesz belőle: kicsi pólyás volt még, amikor sikerült bátyja, Apollón teheneit ellopnia és úgy elrejtenie, hogy annak egész jóstehetségére szükség volt, hogy meglelje őket. A történet békésen végződött, a testvérek kibékültek, miután Hermész Apollónnak ajándékozta saját ihletésű és készítésű teknőccsont lantját. Ekkor tanította meg Apollón Hermészt jósolni. Hermész a sisakján és a lábán szárnyakat hordott, kezében pedig hírnökbotot. Hozta-vitte az Istenek üzeneteit, amerre Zeusz küldte, az elhunytak lelkeit ő vezette az alvilágba.
Fotó: Pinterest
A cikk forrása: Múlt-kor
Jean-Baptiste-Camille Corot: Fiatal spártai lányok (1868-1870)
Thuküdidész jól leírta a nők általános helyzetét az ókori Görögországban azzal, hogy számukra „a legnagyobb dicsőség az, ha minél kevesebbet beszélnek róluk a férfiak, akár dicsérve, akár átkozva.”
Habár voltak különbségek az egyes városállamok között, néhány általános következtetés igaz a legtöbbre: tudjuk, hogy Delphoiban, Gortüszben, Thesszáliában és Megarában a nők birtokolhattak földet, de nem rendelkeztek semmiféle jogi vagy politikai státussal. A demokráciát gyakorló városállamokban a nők – hasonlóan a rabszolgákhoz, metoikoszokhoz (idegen államok polgárai) és gyermekekhez – nem kaptak választójogot. Akárcsak a rabszolgák, az oikosz (háztartás) része voltak, a családfő, azaz a küriosz irányítása alatt.
Amíg férjhez nem mentek, a nők apjuk vagy más férfi rokonuk irányítása alatt éltek, házasság után pedig a férj vette át a kürioszuk szerepét, így ő intézkedett a vele kapcsolatos jogi ügyekben. Mivel tulajdonjoguk korlátozott volt, az athéni nők nem számítottak teljes jogú polgárnak, mivel a polgárjog a tulajdonhoz is volt kötve. Némi tulajdonuk lehetett ajándékozás vagy saját hozományuk által, azonban a küriosz ezzel ugyanúgy rendelkezhetett, mint a saját tulajdonával.
Spárta ezzel szemben egészen más világ volt, itt a nők létfontosságú szerepet játszottak a városállam hadigépezetének fenntartásában. Olyan státust, hatalmat és tiszteletet tudhattak a magukénak, amely hallatlan volt Görögország más részeiben. Mivel a spártai férfiak idejét teljességgel lekötötte a katonai képzés és gyakorlás, az egyéb csoportos tevékenységek és maga a háborúzás, a nők működtették a gazdaságokat és az otthont. Becslések szerint a Kr. e. 4. századra a spártai nők a városállam földbirtokainak 35-40%-át birtokolták, a hellenisztikus korban (Kr. e. 323 – Kr. e. 31) a leggazdagabb spártaiak között is voltak nők. Ezek a nők mind saját birtokaikat, mind férfi rokonaik birtokait irányították.
Spártában a nők ritkán mentek férjhez 20 éves koruk előtt, athéni társaikkal ellentétben. Míg az athéni nők többnyire egész testüket elfedő ruhákat hordtak, és ritkán hagyhatták el otthonukat, a spártai nők sokkal lengébb és kihívóbb öltözetet viseltek. A spártaiak a fiúkat és a lányokat is taníttatták.
Fotó: Pinterest
A Párizsban található könyvtár a világ egyik legnagyobb könyvtára, közel 14 millió könyvvel büszkélkedhet. E hatalmas gyűjteménynek több komplexum ad helyet, egyik fő látványossága a XIV. Lajos király földgömbjeiből álló gyűjtemény.
|
Το Εθνικό Αρχαιολογικό Μουσείο είναι το μεγαλύτερο μουσείο της Ελλάδας και ένα από τα σημαντικότερα του κόσμου. Με αρχικό προορισμό να δεχθεί το σύνολο των ευρημάτων από ανασκαφές του 19ου αιώνα, κυρίως από την Αττική, αλλά και από άλλες περιοχές της χώρας, σταδιακά πήρε τη μορφή ενός κεντρικού Εθνικού Αρχαιολογικού Μουσείου και εμπλουτίσθηκε με ευρήματα από όλα τα σημεία του ελληνικού κόσμου. Οι πλούσιες συλλογές του, που απαριθμούν περισότερα από 11.000 εκθέματα, προσφέρουν στον επισκέπτη ένα πανόραμα του αρχαίου ελληνικού πολιτισμού από τις αρχές της προϊστορίας έως την ύστερη αρχαιότητα.
Το μουσείο στεγάζεται στο επιβλητικό νεοκλασικό κτήριο, που οικοδομήθηκε στα τέλη του 19ου αιώνα σε σχέδια του L. Lange και τελικά διαμορφώθηκε από τον Ernst Ziller. Οι εκθεσιακοί χώροι του, δεκάδες αίθουσες σε κάθε όροφο, καλύπτουν έκταση 8.000 τ.μ. και στεγάζουν τις πέντε μεγάλες μόνιμες συλλογές: Τη Συλλογή Προϊστορικών Αρχαιοτήτων, που περιλαμβάνει έργα των μεγάλων πολιτισμών που αναπτύχθηκαν στο Αιγαίο από την 6η χιλιετία έως το 1050 π.Χ. (νεολιθικού, κυκλαδικού και μυκηναϊκού) και ευρήματα από τον προϊστορικό οικισμό της Θήρας. Τη Συλλογή Έργων Γλυπτικής, που παρουσιάζει την εξέλιξη της αρχαίας ελληνικής γλυπτικής από τον 7ο αι. π.Χ. έως τον 5ο αι. μ.Χ., μέσα από μοναδικά έργα τέχνης. Τη Συλλογή Αγγείων και Μικροτεχνίας, που περιλαμβάνει αντιπροσωπευτικά έργα της αρχαίας ελληνικής κεραμικής από τον 11ο αι. π.Χ. έως και τη ρωμαϊκή εποχή, καθώς και και τη Συλλογή Σταθάτου, μια διαχρονική συλλογή μικροτεχνημάτων. Τη Συλλογή Έργων Μεταλλοτεχνίας με πολλά μοναδικά πρωτότυπα έργα, αγάλματα, ειδώλια και έργα μικροτεχνίας. Τέλος, τη μοναδική για την Ελλάδα Συλλογή Αιγυπτιακών και Ανατολικών Αρχαιοτήτων με έργα τέχνης, που χρονολογούνται από την προδυναστική περίοδο (5000 π.Χ.) έως και τους χρόνους της ρωμαϊκής κατάκτησης.
Το μουσείο διαθέτει πλούσιο φωτογραφικό αρχείο και βιβλιοθήκη με πολλές σπάνιες εκδόσεις, η οποία εμπλουτίζεται διαρκώς για τις ανάγκες του επιστημονικού προσωπικού. Επίσης, διαθέτει σύγχρονα εργαστήρια συντήρησης μεταλλικών αντικειμένων, κεραμικής, λίθου, εργαστήρια εκμαγείων, οργανικών υλών, φωτογραφικό εργαστήριο και χημικό εργαστήριο. Στους χώρους του στεγάζονται, ακόμη, αίθουσες περιοδικών εκθέσεων, αμφιθέατρο διαλέξεων, καθώς και ένα από τα μεγαλύτερα πωλητήρια του Ταμείου Αρχαιολογικών Πόρων.
Το Εθνικό Αρχαιολογικό Μουσείο δέχεται χιλιάδες επισκέπτες κάθε χρόνο. Παράλληλα με την προβολή των εκθεμάτων του διοργανώνει περιοδικές εκθέσεις και συμμετέχει με δανεισμό έργων του σε εκθέσεις τόσο στην Ελλάδα όσο και στο εξωτερικό. Επί πλέον, λειτουργεί ως κέντρο έρευνας για επιστήμονες από όλο τον κόσμο και συμμετέχει στην εκπόνηση ειδικών εκπαιδευτικών και άλλων προγραμμάτων. Στο αμφιθέατρό του διοργανώνονται αρχαιολογικές διαλέξεις, ενώ καινοτομία αποτελεί και η δυνατότητα ξενάγησης ατόμων με προβλήματα ακοής από το επιστημονικό προσωπικό. Το μουσείο λειτουργεί ως Ειδική Περιφερειακή Υπηρεσία του Υπουργείου Πολιτισμού, ενώ οι πέντε μόνιμες συλλογές του, εκτός από εκθεσιακές ενότητες, αποτελούν και αυτόνομα διοικητικά τμήματα.
Για περισσότερες πληροφορίες, παρακαλούμε επισκεφτείτε την ιστοσελίδα του Εθνικού Αρχαιολογικού Μουσείου
Fotó: Pinterest
A vers előbb eredeti, majd magyar nyelven olvasható.
Παιδί με το γρατσουνισμένο γόνατο
κουρεμένο κεφάλι όνειρο ακούρευτο
ποδιά με σταυρωμένες άγκυρες.
Μπράτσο του πεύκου γλώσσα του ψαριού
αδερφάκι του σύννεφου!
Κοντά σου είδες ν’ ασπρίζει ένα βρεμένο βότσαλο,
άκουσες να σφυρίζει ένα καλάμι.
Τα πιο γυμνά τοπία που γνώρισες,
τα πιο χρωματιστά.
Βαθιά βαθιά ο αστείος περίπατος του σπάρου,
ψηλά ψηλά της εκκλησίτσας το καπέλο
και πέρα πέρα ένα βαπόρι με φουγάρα κόκκινα.
Είδες το κύμα των φυτών όπου έπαιρνεν η πάχνη,
το πρωινό λουτρό της το φύλλο της φραγκοσυκιάς,
το γεφυράκι στη στροφή του δρόμου
αλλά και τ’ αγριοχαμόγελο.
Σε μεγάλους χτύπους δέντρων.
Σε μεγάλα λιοστάσια παντρειάς
εκεί που στάζουν από τα ζουμπούλια δάκρυα.
Εκεί που ανοίγει ο αχινός τους γρίφους του νερού,
εκεί που τ’ άστρα προμηνούν τη θύελλα.
Παιδί με το γρατσουνισμένο γόνατο
χαϊμαλί τρελό σαγόνι πεισματάρικο.
Παντελονάκι αέρινο,
στήθος του βράχου κρίνο του νερού.
Μορτάκι του άσπρου σύννεφου!
Lehorzsolt térdű gyerek te
nyírt fej, nyiratlan álom
kiskötény - keresztbe tett horgonyokkal
fenyőfa karja, halak beszéde te
felhő kisöccse!
Láttál melletted fehér, nedves kavics
hallottál - sípol egy nádszál
a legcsupaszabb tájakat ismerted meg
s a legszínesebbeket.
Mélyen-mélyen egy hínár mókás hajladozása
magasan-magasan a kápolna apró kalapja
messze-messze egy piros kéményes gőzhajó
Láttad a fák hullámait, amint megeste a harmat
a hajnali fürdőt, az indiai füge tüskés levelét
a kis hidat az utcafordulóban
de a megszelidíthetetlen nevetést is
a fák határtalan verdesését
a férfiasság vaskos olajfatörzsét
ott, ahol a jácintok pergették könnyüket
ott, ahol a vadszárcsa rajzolta a vízre képrejtvényeit
ott, ahol a csillagok jövendölnek vihart
Lehorzsolt térdű gyerek te
bolondos öszvér, makacs áll
bőszár térdnadrág
szikla-mellkas, vízililiom
a fehér felhő vásott kisöccse.
Fordította: Papp Árpád
Athéné a bölcsesség Istennője, egyike a 12 olimposzi Istennek, Zeusz fejéből pattant ki. Ennek oka az volt, hogy Zeusznak megjövendölték: Métisszel való frigyéből elsőként egy bátorságban és bölcsességben rá hasonlító leány fog születni, majd egy fiú, aki lehet, hogy egy napon majd megfosztja Zeuszt a trónjától. Zeusz ettől való félelmében lenyelte Métiszt, aki ekkor már várandós volt. Amikor közeledett a szülés időpontja, Zeusz megparancsolta Prométheusznak, hogy lékelje meg a fejét, amiből Athéné pattant ki teljes fegyverzetben. Az új Istennő nagy segítségére volt Zeusznak a gigászokkal való csatában, bölcs és gyors eszű Istennőként tartották számon. Athén oltalmazója volt, a posztért Poszeidonnal vívott meg: megegyeztek, hogy akinek ajándékát többre értékelik az Istenek, az nyer. Poszeidon forrást fakasztott az Akropoliszon, Athéné pedig olajfát növesztett, ami a béke jelképe. Athéné az emberek békés elfoglaltságaiban is segédkezett: megtanította az embereket a fazekasmesterségre, szőni, de ihletet is adott. Örök ellenfele Árész volt, ők az Iliászban is egymás ellen vezettek seregeket.
Fotó: Pinterest